Zöld jog

Szekeres, Diána [Szekeres, Diána (PhD Jogtudomány), szerző] Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola (PTE / DI)

Magyar nyelvű Tudományos Konferenciaközlemény (Könyvrészlet)
    A környezet definíciója értelmében a fizikai, kémiai és biológiai környezeti tényezők összessége, amelyek körül veszik az életterünket, ténylegesen a világ azon részét jelentve, ahol életvitelünket folytatjuk és tevékenykedünk. Maga a foglom több részegységre osztható, az ökoszisztéma alkotóegységei a föld, víz, levegő és az élővilág(flóra és fauna), valamint ide tartozik az épített környezet is, amelyet infrastruktúrával ellátott települések alkotnak; összegezve pedig együttes megnevezéssel az alkotórészek a tájat képezik. A Környezet- és Természetvédelmi Lexikon fogalommeghatározása értelmében a környezetvédelmet a következôként definiálja: „… olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység,amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében.” A tevékenység tudományos alapját a műszaki tudományok, az alkalmazott természettudományok és az ökonómia képzik. Hatékonysága és működőképessége a használók felelôsségén alapuló törvényi szabályozás, valamint az intézményrendszer által biztosított.7 A környezetére igényes, megfelelő külső körülmények, természetes környezet iránt elkötelezett emberek számára az 1970-es évektől kezdődően egyre inkább igény merült fel a megfelelő környezet, élettér biztosítására és fenntartására, a megelőzésre. Elmondható, hogy „… az 1950. évi Európai Emberi Jogi Konvenció nem tartalmazza a környezethez való jogot, az Európai Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlata arra mutat, hogy a környezeti károkozás olyan emberi jogok sérelméhez vezet, amelyet a konvenció elismer.” Nemzetközi környezetjog alapelvei közé tartozik a természeti erőforrások feletti szuverenitás és annak következményeként a károkozás tilalma, az együttműködés elve, azaz a tájékoztatási, értesítési, segítség nyújtási, konzultációs kötelezettségek teljesítése. Ide tartozik továbbá a védelem és megőrzés, az elővigyázatosság, a fenntartható fejlődés, valamint a szennyező fizet elve. A nemzetközi környezetjogi szerződések köre vonatkozik a tengeri környezet védelmére, a nemzetközi vízfolyások megőrzésére, az atmoszféra védelmére, a természetvédelem biztosítására, valamint a veszélyes anyagok, a hulladékok és a nukleáris tevékenység figyelemmel kísérésére és a megelőzésre.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2022-01-22 03:44