Az önkormányzatok gazdálkodása, jogszabályi helyzete az elmúlt években egyre nagyobb
figyelemnek örvend. A fokozott érdeklődés a gyakoribb – de nem feltétlenül pontosabb
– híradásoktól a sűrűsödő szakértői elemzéseken át a több mint egy éve tartó közigazgatási
reformig terjed. Az átszervezéssel azon-ban egyelőre csak részben (a megyei önkormányzatok
esetén) kerül a felhalmozott adósságállomány kezelésre. Annak ellenére, hogy az önkormányzati
adósság ál-lamháztartási szinten nem számottevő, helyi szinten je-lentős problémákat
okozhat a feladatellátásban, a fize-tőképességben, valamint közvetve kockázatokat
hor-dozhat az államháztartás számára is. A megjelent vé-lemények, elemzések szerint
az adósságfelhalmozást többnyire az európai uniós (EU) beruházások önerő-igénye indokolta.
Ez megfelelő adatbázisok és kimuta-tások hiányában azonban nehezen alátámasztható.
E tanulmány egy újszerű megközelítésben, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyilvánosan
elérhető projekt-adatbázisára, a KELER Zrt. értékpapír-adatbázisára, valamint a pénzügyi
kapacitás elméletére támaszkodik annak vizsgálatában, hogy az EU-beruházások voltak-e
az önkormányzatok gyorsuló eladósodásának motorjai. A tanulmányt a beruházások összetételének
elemzése zárja: vizsgálatot végzünk arra vonatkozóan, hogy a finanszírozott projektek
többletkiadást vagy -bevételt jelenthetnek-e a beruházó önkormányzat számára.