A tradicionális szociokulturális védőfaktorok szerepe a fiatalkori problémaviselkedésben

Kovács, Eszter [Kovács, Eszter (szociológia), szerző] Doktori Iskola (SE)

Magyar nyelvű Tudományos PhD (Disszertáció)
Megjelent: , 226 p. 2013
    Azonosítók
    A fiatalkori problémaviselkedés szindrómája magában foglalja a serdülők egészségkockázati magatartását és a pszichés jóllétének különböző magatartási elemeit. A serdülőket érő rizikófaktorok hangsúlyozása helyett a védőfaktorok szerepét kell előtérbe helyezni a hosszútávú egészségfejlesztés és egészségi-állapot javítás érdekében. A tradicionális szociokulturális védőfaktorok vizsgálata kiemelt kutatási téma. Középpontba kell állítani a családi kohézió jelentőségét, amely felöleli a származási család háttértényezőit, úgy mint a szülők családi állapota, a szülői nevelés, a szülő-gyerek kapcsolat és a társas támogatás. Emellett, a szociokulturális védőfaktorok között tartjuk számon a vallásosság, spiritualitás témakörét. A vallási életben számos változás ment végbe, plurálissá vált az értékmező és kiszélesedett a választható vallások, vallási mozgalmak köre. A vallásosság protektív jellege korábbi kutatások által igazolt, számos pozitívumot hordoz. Kutatási célkitűzéseink között szerepelt a család és a vallásosság, spiritualitás protektív szerepének megismerése és serdülő célpopuláción való tesztelése. Kvalitatív explorációs kutatást végeztünk, strukturált mélyinterjúk segítségével próbáltuk kideríteni a családi háttér és a jövőbeli tervek jellegzetességeit. Ezután kvantitatív kérdőíves felméréseket végeztünk középiskolások körében: a Fiatalok életmódja 2006 projekt (N=551), elsősorban a családi értékekre, családalapítási tervekre fókuszáltunk. A Szegedi Ifjúságkutatás 2008-ban (N=881) a családi kohézió, a szülők nevelési praxisa és a vallásosság állt a középpontban. A harmadik adatfelvétel (Szegedi Ifjúságkutatás 2010 N=656) a vallásosság mélyebb feltárására irányult, a spiritualitás fogalmának és a vallásfüggőség jelenségének bevezetésével. A mérőeszközök között többségében Magyarországon validált skálákat használtunk, illetve nemzetközi kutatásokban széles körben alkalmazott skálákkal mértünk. Eredményeink rávilágítottak a fiatalok konvencionáis szemléletére. Jövőbeli terveik között szerepel a házasság és a családalapítás, amely pozitív hatásokat hordoz önmaguk és a társadalom egészségi állapotára nézve. Emellett eredményeink rámutatnak a családi kohézió fontosságára és a vallásosság jelentőségére. Az összefüggések rámutattak arra, hogy a serdülő egészsége szempontjából kiemelkedő jelentőségű a szoros szülő-gyerek kapcsolat. A vallásosságra vonatkozó eredményeink hasonlóan bizonyították a vallásosság protektív szerepét. Eredményeink kimutatták, hogy minél vallásosabbnak tartja magát valaki, minél inkább részt vesz a vallásában, annál kedvezőbb az egészségi állapota, annál alacsonyabb a fiatalkori problémaviselkedés megjelenése. Következtetésként elmondhatjuk, hogy sikerült a két tradicionális szociokulturális védőfaktor protektív jelentőségét alátámasztanunk. E tényezők protektív szerepét jobban ki kellene hangsúlyozni a különböző prevenciós és mentálhigiénés programok keretében.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2020-08-10 21:26