Kutatásunk abba a nemzetközi trendbe illeszkedik, amely egyrészt az önkéntesek motivációnak
mérésére multifaktoriális (15 faktor 59 állítás alapján) megközelítést alkalmaz. Másrészt,
módszertanilag nagymintás (3000 fő), különböző tevékenységi területeken dolgozó –
szervezeti szempontból reprezentatív mintájának – önkéntesek megkérdezésén alapul.
Elsődleges célunk volt a magyar önkéntesek felszíni (amelyek az önkéntes magatartás
fenntartását segítik) és háttér motivációinak (amelyek pedig az önkéntes-motivációk
mögöttes folyamatainak dinamikáját jelzik, és amire az önkéntes-menedzsmenti technikákat
alapozni lehet) elemzése demográfiai-társadalomstatisztikai változók, illetve önkéntes
tevékenységi területek szerint. Továbbá, egy olyan, az önkéntes menedzsmentben jól
használható módszertani segédeszköz sztenderdizálása, amivel az önkéntesek motivációi
relevánsan mérhetővé válnak. Meggyőződésünk szerint ennek alkalmazásával az önkéntesek
rekrutációja, alkalmazása és foglalkoztatása hatékonyabbá válik. Eredményeink szerint
a magyar önkéntesség erőteljesen értékek, de kevésbé társadalmi norma és legkevésbé
sem vallás/hitrendszer által vezérelt cselekvés. A háttér motivációk közül az önkéntesség
öröme, a közösség igény, majd pedig az érték faktorhoz tartozó egy-egy állítás kapott
magas pontszámot, amelyek azt mutatják, hogy a magyar önkéntesek értékvezérelt cselekvését
elsősorban egy társadalmi ügy és csoport melletti elköteleződés motiválja, és ez az
ami kiváltja az altruisztikus magatartást, a segítést. Eredményeink alapján egyfelől
úgy látjuk, hogy önkéntes menedzsmenti munka szempontjából a kor a legmeghatározóbb
– motivációkat befolyásoló – demográfiai változó. Másfelől meg tudtunk különböztetni
tevékenységi, szociális-társadalmi értékek, közösségi motivációk által vezérelt önkéntes
csoportokat.
Kulcsszavak:, önkéntesmotivációk, önkéntes menedzsment, felszíni motivációk, háttér
motivaciók
