A szerző először a vertikális koordináció különböző változatait veszi sorra, majd
pedig - elsősorban a tranzakciós költségek elméletének segítségével - elemzi az élelmiszer-gazdasági
szövetkezetek előnyeit, illetve kiemelkedő jelentőségét a vertikális integráció szempontjából.
A második részben pedig a hagyományos (piaci ellensúlyozó erő típusú) modellt hasonlítja
össze a születőben levő új (vállalkozói) szövetkezeti modellel, megvizsgálva, hogy
milyen okok vezettek utóbbi megjelenésére. A tanulmány végén a szerző röviden kitér
a szövetkezeti integráció magyarországi esélyeinek elemzésére.
