A tudásalapú gazdaság felemelkedésérõl, jellemzõirõl, a fogalom értelmezhetõségérõl
az elmúlt években kiélezett viták folytak. A közgazdászkutatók egy része kétkedéssel
fogadja a tudásalapú gazdaság közgazdaságtani értelmezésére tett kísérleteket
is. Az innovációs rendszerekkel foglalkozó új intézményi közgazdaságtan, az evolúciós
közgazdaságtan stb. a gazdasági élet változásait felismerve próbálja beemelni
elemzési körébe a tudásalapú gazdaság jellemzõit. Tanulmányunkban – korábbi holland
és német vizsgálatokra alapozva – a gazdaság tudásalapú szervezõdésének mérésére teszünk
kísérletet a tudásteremtés, tudáskiaknázás és szervezeti kontroll innovációs rendszereken
belüli szinergiájának becslésével. A gazdaság tudás alapon
való térbeli szervezõdését a hazai cégek háromdimenziós valószínûségi eloszlásának
entrópiájával és a három dimenzió (földrajzi, technológiai és szervezeti) közös
információjával becsültük. Eredményeink szerint a magyar tudásalapú gazdaság szervezõdése
területi szempontból erõsen tagolt: az ország észak-nyugati részein a külföldi tulajdonban
lévõ vállalatoknak, a keleti és déli területeken pedig a költségvetési
intézményeknek van vezetõ szerepük. Vizsgálatunk alapján úgy tûnik, hogy az innovációs
rendszer nemzeti szintje nem segíti a regionális szinten kialakult szinergiákat.
