A Lunar Prospector, a Magellan és a Mars Global Surveyor űrszondák mérései részletesen
feltárták a Hold, a Vénusz és a Mars topográfiáját és gravitációs anomáliáit. A morfológiai
analízisből és a gravitációs anomáliák
értelmezéséből megbízható következtetések vonhatók le a Hold és a két bolygó tektonikai
folyamataira. A Marson található Alba Patera és az Arsia Mons vulkánok, továbbá az
Argyre és Isidis becsapódási kráterek által okozott gravitációs anomáliák értelmezése
a Bayes-féle inverzióval történt. Az inverziós számításokban a Laplace-féle
valószínűségi sűrűségfüggvényt használtuk. Az inverzió modellje véges kiterjedésű
vertikális henger, amelynek
sugarát, valamint felső és alsó lapjának mélységét határoztuk meg. A Bayes-féle következtetésben
szereplő
optimum feladat numerikus megoldása a simulated annealing módszerrel történt. Az Alba
Patera gravitációs anomáiáját modellező henger becsült paraméterei: sugár = 320 km
± 49 km, felső lapjának mélysége = 6km ± 4,8 km, alsó lapjának mélysége = 38 km ±
10 km. Ezeknek a paramétereknek értékei az Arsia Mons esetében: 182 km ± 42 km, 4
km ± 4,7 km és 57 km ± 15 km; az Argie vonatkozásában: 355 km ± 59 km, 25 km ± 5 km,
31 km ± 8,3 km; míg az Isidis esetében 336 km ± 57 km, 21 km ± 5 km és 38 km ± 9 km.
A vulkanikus eredetű gravitációs anomáliák
inverziójából meghatározott ható alja a marsi kéreg nagyobb mélységeiben található.
Ezek a nagyobb mélységek a vulkánt létrehozó hőoszlop indikációi lehetnek.
