Az információs és kommunikációs technológia fejlettségének empirikus vizsgálata

Sasvári, Péter László [Sasvári, Péter László (információs rendszer), szerző] Gazdálkodástani Intézet (ME / GTK)

Magyar nyelvű Tudományos PhD (Disszertáció)
Megjelent: , 330 p. 2009
    Azonosítók
    Szakterületek:
      Kutatásaim során az információs társadalomból, mint hazánk egy normatív jövőképéből indulok ki, s azt az ország modernizációs törekvéseibe illesztve arra keressem a választ, hogy hol tartanak hazánk vállalkozásai az információs társadalom kiépítése terén. Azt vizsgálom, hogy • mennyiben beszélhetünk ma Magyarországon információs társadalomról, • mely vállalkozói nagyságnál és szervezeti formánként milyen annak a fejlettsége egymáshoz viszonyítva, • hogyan mérjük, számszerűsítsük ezt a fejlettséget, • hogyan nő az információs és kommunikációs technológia fejlettsége, • milyen trendek figyelhetők meg ebben a fejlődésben. A téma vizsgálata interdiszciplináris, hiszen mind társadalmi, mind természettudományi vonatkozása van, együttes szakirodalom feldolgozást igényel. Szükséges az információs társadalommal kapcsolatos közgazdasági, jogi, szociológiai és műszaki irodalmak áttanulmányozása. Az IKT fejlődésének okait és mikéntjét vizsgálva a szakirodalom alapján az értekezésemben felállítottam egy szigorúan összekapcsolt elemekből álló információs és kommunikációs technológiai rendszert. Az elemek összekapcsolódásai révén a rendszerben megjelenő változások végighullámzanak az egész rendszeren. A mikroszinten megfigyelhető változások a mezoszinten és a makroszinten is megjelennek. Bizonyos egyszerű indikátorok együttállása esetén mennyiségi növekedések, elterjedések helyett minőségi változások jelennek meg, összpontosulnak, ami a fejlődéselméleti szinten új fejlettségi kategóriát jelenthetnek. A mezoszinten bekövetkezett változások idővel a civilizációselméleti kontextust is befolyásolják. Nathan Rosenberg a „technikát mint fekete doboz” kérdéskört vizsgálta. Gyakorlati megfigyelések és gazdaságstatisztikai adatok alapján bizonyította be az innovációk létrejöttének, diffúziójának az elemezhetőségét. Ebből az is következik, hogy az IKT megjelenése ágazatonként mást jelent az egyes narratívákon. Vajon ez megfigyelhető méretkategóriánként, szervezeti formánként is? A disszertációmban tanulmányozott kérdéskör komplex voltára való tekintettel több megközelítési és vizsgálati módszert választottam. Az anyaggyűjtésnél hazai és nemzetközi szakirodalmakra támaszkodtam, így nagy tömegű – közel 6000 adat - szekunder információt részben már feldolgoztam. A jelen pályázat tudományos programja a disszertációm folytatására készült. Alkalmazásra kerülő módszerek: a meglévő kérdőívek kiértékeléséhez a Microsoft Excel kimutatás-varázslóját és függvényeit, kereszttábláit; az SPSS 16.0 programcsomag klaszterelemzését, korreláció- és regressziószámítását, útelemzését, diszkriminanciaelemzését használnám. A klaszterelemzés során a legfontosabb a klaszterek számának meghatározása. Az adatok és a dendiagramból megállapítható hogy a helyzeti indikátorok alapján két klaszterben célszerű gondolkodni. Az első klaszter nyolc, míg a másodikba öt ágazat került. Ennek következtében az első klaszterbe az átlagosnál alacsonyabb IKT használó ágazatok, míg a másodikba a fejlettebbek kerültek.
      Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
      2020-09-22 10:26