ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KULTÚRÁK ‘A jog mint kultúra?’ 11–18, ‘Összehasonlító jogtudományi
törekvések’ 19–21, ‘»Összehasonlító jogi kultúrák« (Szempontok a fogalmi körülhatároláshoz)’
22–27, ‘Összehasonlító jogi kultúrák?’ 28–46, ‘Jogi hagyományok? Jogcsaládok és jogi
kultúrák nyomában’ 47–66, MAI IRÁNYOK ‘Jogátvitel, jogátvétel (Fogalmi elemzés napjaink
globalista tendenciái tükrében)’ 69–97, ‘Joguralom? Jogmánia? Ésszerűség s anarchia
határmezsgyéjén Amerikában’ 98–113, ‘Az angol–amerikai és a kontinentális-francia
hagyományok találkozásának peremvidékén: Kanadai fejlemények és tapasztalatok’ 114–147;
JOGELMÉLET ‘Szabály és/vagy norma, avagy a jog fogalmiasíthatósága és logizálhatósága’
147–157, ‘Érvényesség’ 158–172, ‘Jog, erkölcs, gazdaság: Autonómiák – független pályákon,
avagy egymás rendjéből épülve?’ 173–186, ‘A Hart-jelenség’ 187–207, ‘Önmagát felemelő
ember? Korunk racionalizmusának dilemmái’ 208–243, ‘Mérték és érték, avagy az öncélúság
önveszélyessége’ 244–247, A MÚLT HAGYATÉKA ‘A szocializmus marxizmusának jogelmélete:
Hazai körkép nemzetközi kitekintésben’ 251–302, ‘Visszatekintés’ 303–312, ‘Elméleti
jogi gondolkodásunk az ezredvégen’ 313–340; JOGÁLLAMI ÁTMENET ‘Megvalósulatlanul megvalósult,
vagy megvalósultan megvalósulatlan jogállam?’ 343–349, ‘Jogállamiságunk – kihívások
keresztútján’ 350–368, ‘Jogállami vívódás mintakényszerek Szcyllája és csalódások
Kharübdisze közt (Litvánia példájában)’ 369–381, ‘Miért maradt el a szembenézés, az
újrakezdés beteljesülése?’ 382–389, ‘A »gyökeresen gonosz« a jog mérlegén’ 390–404,
‘Kudarcot vallott kereszteshadjárat? Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa’ 405–422;
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató.
